Örök dilemma. Ki számít paleosnak? Mitől számít paleosnak? 100% paleos-e?
Régebben gyakran megesett, magamat is helyre kellett tenni a paleo útvesztőiben. Nem egyszer belegondoltam már, megfelelek-e a paleo kritériumainak, valóban betartom-e a szabályait és mondhatom magamról, én 100%-ban mindent megteszek (étkezés terén) a gyógyulásomért. Persze nagyon fontos, hogy jól ismerjük a paleo életmód alapelveit, hogy el tudjuk dönteni, elszántan, mindent kiiktatva betartjuk-e azokat vagy megengedünk magunknak ezt-azt. Bár utóbbival -tapasztalat szerint- ne várjuk a gyors vagy teljes gyógyulást. Na de melyik alapelveket kell annyira ismerni? A paleon belül az egyszes tekintélyek szabály rendszere is eltérhet, bár alapjaiban persze megegyeznek (no glutén, tejtermék, cukor, hüvelyes, burgonyaféle), mégis van, ahol mehet a zab, mehet a rizs, a paradicsom, a paprika, a kemény sajtok... Nekem még utóbbit is el kellett hagynom. Bevallom, ez ment a legnehezebben, ragaszkodtam hozzá, amíg lehetett, jaj, de nehezen engedtem el. De volt aki ráébresztett, hogy nem én vagyok az, aki ilyen dőzsölést megengedhet magának. :) Szóval a jó öreg parmezán is kikerült a listámról.
Akkor eddig én nem paleoztam? De most már igen, mert már a kemény sajtot sem eszem? Rá kellett jöjjek, hogy mindegy, fejből tudom-e a kivételeket, vagy hogy mit engedek meg magamnak paleon belül, egy a lényeg, a módszer, amit követek, vagy magamnak felállítottam, elhozza-e nekem a várt eredményt. Ha nem, akkor máshogy kell csinálnom, más szabályokkal.
Van, aki paleon belül az egyes étel csoportok mennyiségeit is meghatározza, van, aki bármiből annyit eszik, amennyit akar, mégis eléri célját, meggyógyul, lefogy, javul a közérzete. Ez megint egyéni tapasztalat. Az enyém az, hogy kell az a szigorú szabályozás. Nekem. Mert a legfőbb célhoz nálam ez kevés. De lehet, másnak működik paradicsommal, paprikával, kemény sajttal, zabbal is.
Nem csak a paleo miatt, de érdemes kerülni a feldolgozott, félkész, előre elkészített élelmiszereket, mert kevés a tápértéke, sok az élelmiszeripari (de rossz szó, iparosították az étkezést) alapanyag, ami ráadásul egészség károsító is. Mégis, van, aki fogyaszt ezekből mert nem tud megválni tőlük, nem engedhet meg többet magának. Probléma, ha nem figyel az összetevőkre, de sok mindent ki tud zárni, ha nagyítóval jár a boltokban. Attól ő még paleos, mert szereti a virslit és talált minden menteset belőle.
Aztán itt vannak a paleo bűnök: ha valahogy megesik egy kisiklás. Akkor innentől már nem is paleos? Kezdheti elölről? Ha a szervezet nem kap folyamatosan tej vagy glutén dózist, egy alkalom mennyiségével úgy vélem megbirkózik. Én vallom, hogy bűnözni, de azt egészségesen, paleon belül is lehet. Egy jó kis süteménnyel, habos kávéval, egy marék mandulával...
A dilemmáim csillapodnak, nem akarok már mindenkit megtéríteni és elhiszem magamnak, hogy ha paleo alapanyagokból, paleo szabályok szerint, paleo recepteket böngészve főzök, akkor én paleozok. :) Legjobb tudásom és tehetségem szerint. Egyébként maradt nálam a Szendi Gábor féle paleo, a maga jól kitaposott és észérvekkel alátámasztott útjával.
Itt a vége felé egy személyes tapasztalat, ami más megvilágításba helyezte nálam a dolgokat. Volt szerencsém Dr. Andor Ákossal váltani néhány szót. Részemről nem kérdés, hogy a paleo a jó és valóban működő étkezési reform, és az sem, hogy így vagy úgy, de mindenkinek javít a közérzetén, egészségén. A végső cél az, hogy minél többen legyünk. De senkit nem kell elijeszteni azzal, hogy kijelentjük, csak az működik, ha minden szabályt rögtön betart. Van, aki fokozatosan tudja elhagyni a kevésbé fájó élelmi csoportokat, aztán egyszer csak megérkezik a paleohoz. De türelem. Nagy öröm, ha már nem eszik kenyeret vagy tésztaféléket, ha nem dönti magába a tejet, ha először csak az olajat cseréli le, vagy csak a cukrokat hagyja el. Ahogy elkezdi a jó hatását megtapasztalni, saját maga fog többre vágyni. Szóval, türelem. Ha dr. Andor Ákos hozzáállása nem lenne ennyire emberközeli és életszerű, kevesebb paleos lenne Magyarországon, mert ő abban hisz, hogy mindenki annyit lépjen meg, amennyit nem áldozatnak és lemondásnak érez, mert sanyargatással nem fog működni és előbb-utóbb mindenben visszatér a régi ételekez.
Eddig is azt vallottam, hogy ha már kicsit is változtatunk, az is több, mintha semmit sem tettünk volna. Én boldog vagyok, ha valakitől meghallom, mit nem eszik és nem azzal foglalkozom, az úgy paleo-e.
Mi paleosok nem vagyunk kiváltságosak vagy feljebb valók. Csak hamarabb ébredtünk, mint a többiek és lehet, hogy erősebb a motívációnk. Azokat pedig külön csodálom, akik nem érezték betegnek magukat, mégis életmódot váltottak, mert felismerték, hogy az egészséget meg is kell őrizni.
Zárszónak csak annyi, hogy kezdjünk bele bátran, akár a saját ütemünkben, akár teljes elszántsággal, egyik napról a másikra. Mert a vége úgyis az lesz, hogy éjjel nappal paleo. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése